Wokos étket készíteni több szempontból is óriási élvezet. Egyrészt, mert a sikerélmény gyakorlatilag garantált, hiszen általában végtelenül szimpla receptekről van szó. Másrészt pedig, mert elképesztően hamar elkészül – hiszen a wok lényege, hogy nem sütjük-főzzük felismerhetetlen állagúvá a zöldségeket: az a jó, ha ropogósak maradnak.
Ám mindenekfelett azért szuper wokban főzni, mert az ember szabadon kreatívkodhat: a zöldségeket kedvére variálhatja – tipikus wokzöldségek a brokkoli, a gomba, a zöldbab, a zöldborsó, a póré- és lila hagyma, illetve a mindenféle színes paprikák az édestől a csípősig.
Az alap lehet rizs vagy tészta, extraként pedig kerülhet bele tofu vagy szejtán is. A wokos fogás lelke azonban nem más, mint a szósz, amely a sistergő zöldségekre kerül – ennek pedig az egyetlen fix öszetevője a szójaszósz, na jó, esetleg a miszópaszta. Klasszikus összetevők továbbá a gyömbér, a csili, a fokhagyma, a kókusztej, a mogyoróvaj, a rizs- vagy fehérborecet és a szezámmagolaj – ezeket szintén szabadon variálhatja a wok-kalandor. További jó hír, hogy a nehezen beszerezhető alapanyagokat egészen nyugodtan ki lehet váltani valami alternatívával: kókusztej helyett vízzel és egy kis olajjal elkevert, porrá őrült kókuszreszelék is megteszi, a mogyoróvaj tulajdonképpen krémesre őrölt sós mogyoró, végső esetben hagyományos ecet is használható, a mozsárban finomra zúzott, száraz serpenyőben megpirított szezám olívaolajjal elkeverve pedig abszolút hozza a szezámmagolaj aromáját. Ez a recept tehát korántsem kőbe vésett intelem, mi több, elvárom, hogy mindenki hozzátegye a magáét – aszerint, hogy épp mire bukkan otthon, mi olcsó a piacon, vagy épp mihez támad kedve. Slusszpoén, hogy maga a wok sem létszükséglet: egy hagyományos, nagy teflonserpenyő is remek szolgálatot tehet.
Hozzávalók 1 adag
- 1.00 marék üveg- vagy rizstészta (kb. 100 g)
- 0.50 csomag tofu kockára vágva (kb. 100 g)
- 1.00 szál sárgarépa
- 0.50 csésze zöldborsó (fagyasztott/konzerv)
- 0.50 fej lila hagyma
- 1.00 db kaliforniai paprika
- 0.25 db káposzta
- 1.00 csokor korianderzöld
- 1.00 gerezd fokhagyma
- 1.00 ujjhegynyi friss gyömbér
A mártáshoz:
- 3.00 ek. kókuszolaj
- 4.50 ek. szójaszósz vagy 2 ek. miszópaszta
- 0.50 csésze kókusztejkonzerv
- 3.00 ek. mogyoróvaj
- 1.00 db citrom/narancs kifacsart leve
- só
- bors
- csili
- őrölt római kömény
- őrölt kurkuma
- fehér bors
A tálaláshoz:
- pirított tökmag vagy napraforgómag/kesudió/szezámmag
Elkészítés
- A tésztát a csomagoláson olvasható utasítás szerint készítem el – ez fajtánként változhat, de rendszerint percek alatt megfő, sőt olyan is akad, amit egyáltalán nem kell főzni, csak forró vízbe áztatni 10 percre. A kész tésztát leszűröm, és egy kicsit félrerakom.
- Elkészítem a szószt: egy csészében összekutyulom a mogyoróvajat, az olívaolaj ½-ét, a kókusztejet, belereszelem a gyömbér ½-ét, belepréselek 1 fokhagymát, belelöttyintem a szójaszószt, és ráfacsarom a citrom ½-ét. Akinek bejön az édes élet, tehet bele egy kis agavé- vagy juharszirupot is. A szószt is félrerakom.
- Egy gigantikus méretű vágódeszkán dobókockányi darabokra szeletelem a tofut, majd a zöldségeket is – megesett, hogy kicsit vékonyabbra vágtam őket, mint egyébként szoktam, de meg is bántam, mert a vöröshagyma például ½ perc alatt összeszottyadt. Jobb, ha húsos falatokat vagdosunk mindenből, de azért nem nagyobbakat, mint amekkora kulturáltan befér a vendégek szájába. Egyedül a gyömbér a kivétel, ezt lehet egészen vékonyra szeletelni, másként gyilkos ereje van.
- A wokot a tűzre helyezem az olajjal, és ha már felmelegedett, belepréselem a fokhagymagerezdeket, illetve beleszórom a fűszereket: 1 csipet csilit, kurkumát, sót, római köményt és fehér borsot. Amikor már rendesen csípi a szememet, ha fölé hajolok, belekotrom a vágódeszkáról a tofut, és kissé megkapatom a kockákat minden oldalukon.
- Mehetnek bele a zöldségek is – erős lángon nagyjából 6 percig folyamatosan emelgetem, tologatom és kavargatom őket egy fakanállal, majd utánuk küldöm a rizstésztát is, igyekezve gyorsan úgy elkeverni az egészet, hogy mindenhová jusson mindenből.
- Itt az idő, hogy megkoronázzuk az ételt a szósszal – nekem ez a kedvenc részem, imádom, ahogy sistereg, mikor a kitikkadt zöldségekre borítom a mogyorós mázat. Újabb 2 perc kevergetés után készen is van – korianderzölddel alaposan megszórva, a citrom másik ½-ét ráfacsarva, pirított magvakkal meghintve tálalom, és rendkívül autentikus módon evőpálcikával fogyasztom. Nem azért, mert így menő, hanem mert így egy kicsit tovább tart.