A marokkói tazsin az egyik kedvenc vendégváró fogásom – ugyanis tulajdonképpen magától megsül. Senkit ne tévesszen meg a hozzávalók listája, amilyen sokan vannak, olyan könnyű őket összedobni őket. Egyszer épp szilveszterre készítettem el, amikor egy bájos netes hozzászólásban megkaptam, hogy „ez nem a magyar ember étele” – hát, azt kell mondanom: a tikka maszala curry sem volt az angolok étele és a pizza sem az amcsiké, ám jó esetben kulinárisan éppen olyan nyitottak vagyunk a világra, mint kulturálisan. A főzés, sütés, konyhában kísérletezés új szokások felvételéről, új minták megteremtéséről is szól, és, lássuk be, amíg minden szokatlan receptre rásütjük, hogy „ilyen hozzávalókat nem kapni a sarki boltban”, addig nem is nagyon tudunk elrugaszkodni a só-bors-paprika használatától. Fogadjuk meg, hogy közösen színesítjük az étkezésünket és a fűszerespolcunkat –első lépésként máris összedobhatunk egy szívmelengető tazsint, ami nem más, mint egy marokkói specialitás, és hivatalosan egy kifejezetten a számára kitalált edényben szokás készíteni. Ám a valóságban egy hagyományos, alufóliával fedett serpenyőben is remekül elvan – hiszen mind tudjuk, hogy a titok mindig a fűszerekben rejlik, no meg abban, hogy szeretettel főzzünk. Most, hogy egy pillanatra elmerengtünk ezen a szép, giccses, ám annál igazabb közhelyen, kezdjünk is neki!
Hozzávalók 2 főre
- 0.50 csomag szejtán (100 g) vagy füstölt tofu (ha nem kapok semmi ehhez hasonlót, vagy már késő beszerezni, 1 kisebb, nagyobbacska kockákra vágott, meghámozott padlizsánt használok, így gluténmentesen is készíthető)
- 2.00 ek. kókuszzsír
- 0.50 db kisebb sütőtök vagy 1 édesburgonya meghámozva, kockákra vágva
- 1.00 szál répa felkarikázva
- 0.50 fej vöröshagyma
- 2.00 gerezd fokhagyma megpucolva
- 1.00 ujjpercnyi gyömbér frissen, meghámozva, felszeletelve
- 1.00 ek. mustár
- 1.00 ek. lekvár (például sárgabarackból)
- 0.50 csésze aszalt sárgabarack vagy aszalt szilva, esetleg akár fele-fele arányban, sőt fügével is isteni
- 0.50 üveg sör vagy cider, esetleg 1 pohár fehérbor
- friss korianderzöld
- 2.00 marék gesztenye hámozott, főtt/sült, esetleg pekándió/brazil dió
Fűszerek:
- fahéj
- fekete bors
- gyömbér
- kurkuma
- szerecsendió
A kuszkuszhoz:
- kuszkusz
- sós mandula
- zöldhagyma
Elkészítés
- Előkapom az összes zöldséget, hogy ezzel később már ne legyen cécó, és a sütőt előmelegítem 190 fokra. Ha a szejtán egy tömbben van, csíkokra szeletelem.
- Egy teflonos lábosban hevítem a kókuszzsírt, fokhagymanyomóval rápréselek 1 gerezd fokhagymát, 1 csipet só és bors is kerülhet bele, majd a hagyma, a gyömbér és az összes többi fűszer, végül pedig a szejtándarabkák. Alaposan megmosdatom őket a forró fűszerfürdőben, és...
- ...ha már hangosan sistereg a készülő tazsin, és illata betölti a szobát, ugorhatnak bele az aszalt gyümölcsök, a sütőtök, a répa, illetve a korianderzöld és a gesztenye ½-e. Mindezt meglocsolom az alkohollal, rákanalazom a mustárt és a lekvárt, majd még egyszer összeforralom, és áttessékelem a tazsinsütőbe vagy egy jénaiba, búcsúzóul pedig rádobom a másik gerezd fokhagymát. Lefedve, a forró sütőben 50 percre lesz szüksége.
- Közben elkészíthetem a kuszkuszt: felforralok 1,5-ször annyi sós vizet, mint amennyi kuszkuszra vágyom – 1 csészével könnyedén kimérhető. A kuszkuszt egy edénybe szórom, leforrázom a vízzel, lefedem, és 10 percen át állni hagyom. Ha megpuhult, kreatív fantáziámra van bízva, mihez kezdek vele – apróra vágott zöldhagymával és tört mandulával összekeverve például zseniális. De akármit is kavarok bele, villával teszem, nem kanállal – így nem tapad össze.
- A szűk órácska elteltével kinyitom a sütőt, lekapom a tazsinedény tetejét, és belekukkantok. Ha nagyon levesszerű, fedő nélkül sütögetem még 10 percen át. Közvetlenül a tálalás előtt bőkezűen megszórom mentával vagy más zöldfűszerrel.