Évről évre Mükonoszon nyaralunk, amiről azt kell tudni, hogy a világ legcsodálatosabb helye, és mindenkinek, aki nem hiszi (vagy épp ellenkezőleg), azon nyomban kötelező lefoglalnia egy last minute utat, hogy maga győződhessem meg róla – Pako barátomnál szoktunk lakni, aki Mykonia néven privát túrákat vezet, és sokat mesél nekünk a fehér házacskákkal ékes sziget történetéről. No, meg arról, hogy a tavernák rengeteg istenien illatozó, klasszikus görög fogást kínálnak – igaz, vegánként eléggé meg van lőve az ember. Ezért aztán megérkezésünk napján bevásároltunk a helyi minimarketben, és minden nap olyan vacsorát rittyentettünk, hogy a fölöttünk lévő apartmanban lakók is a csodájára jártak. Ja, és el sem hitték, hogy mindez hús-, tejtermék- és tojásmentes. A keftedes egy tradicionális fasírt vagy húsgolyó, amelyet kissé keletiesen fűszereznek – gyorstalpaló és autodidakta görög főzőtanfolyamom során megtanultam, hogy a hellén konyha legizgalmasabb eleme a mediterrán zöldfűszerek és az aromás keleti fűszerek szokatlan keveréke. Hevesen bólogatva ajánlok mellé tahinit, fele-fele arányban vízzel kikevert szezámmagpasztát egy citrom levével, fokhagymával, sóval, borssal és – itt jön a csavar – friss kaporral megszórva. És ez még csak a kezdet...
Hozzávalók 16 golyóhoz
- 3.00 szál répa
- 0.50 csésze darált dió vagy mandula
- 1.00 nagy fej hagyma
- 1.00 gerezd fokhagyma
- 0.50 csésze zsemlemorzsa vagy csicseriborsóliszt, esetleg a kettő keveréke
- olívaolaj a sütéshez
- só
- bors
- fűszerkömény
- kurkuma
- fahéj
- szerecsendió
- szegfűszeg
- köménymag aki szereti, ne hagyja ki
Zöldfűszerek:
- menta
- oregánó
- kapor
- rozmaring
Elkészítés
- Megmosom a répákat, levágom a csücskeiket, és a reszelő nagy lukú oldalán egy nagy tálba reszelem őket. Én a magam részéről nem szoktam répát hámozni, hacsaknem extrém keserű. Az élet túl rövid a répahámozáshoz.
- Megpucolom, majd apróra vagdalom a hagymákat – ugyanezt teszem a fokhagymával is.
- Egy nagy serpenyőbe olajat csurgatok, ½-½ kávéskanál kurkumát, köményt és borsot teszek bele, majd megszórom 1-1 csipet fahéjjal, szerecsendióval és szegfűszeggel.
- Amikor már javában sistereg, hozzáadom a hagymát és a fokhagymát, majd alapos pirítás után mehet bele a répareszelék is. A keveréket megsózom, megkóstolom, és ha kell, utánfűszerezem, majd időnként vízzel hígítva addig főzöm-pirítom, amíg a répacsíkok könnyedén szétmállnak, szinte krumplipüré állagúak lesznek.
- Félrerakom a keveréket, hogy hűldögéljen egy kicsit, mert most még kezelhetetlen, közben pedig összedobok egy görög salátát. Ez abszolút elengedhetetlen.
- Összekeverem a zsemlemorzsát és/vagy csicseriborsólisztet, illetve a diót a húsgolyókrémmel. Mehetnek bele zöldfűszercafatkák is – én mentával imádom a legjobban, de szabad a pálya, Mükonoszon minden elképzelhető! Ideális esetben könnyen formázható masszát kapunk – ebből kell Ikea-húsgolyónyi méretű labdákat gyúrni. Nedves kézzel nem tapad – és nem tör rám a kényszer, hogy percenként lenyalogassam az ujjaimról, majd kezet mossak, és újrakezdjem a műveletet.
- Egy kevés forró olajon, serpenyőben megfuttatom őket egy kicsit, amíg itt-ott megbarnulnak, és friss mentával vagy kaporral megszórva tálalom – praktikus és olajmentes alternatívaként sütőben, 200 fokon 15 perc alatt pirulnak készre.
Szuper köret-tipp: szintén autentikus görög fogás, és jólesik a golyók mellé a fokhagymás paradicsomszószban, 1 rúd fahéjjal főzött rizs, melyet végül – mintha csak rizi-bizit készítenék – csicseriborsóval vagy zöldborsóval keverek össze.